Budapesti túrák
Vidéki nagyvárosok
Külföldi utazások
Egri kirándulás
„Eger városa, papok városa…..”
Eger városról a legtöbb esetben mindenkinek: a bor, a törökök, Gárdonyi Géza, Kopcsik Marcipán, Szépasszonyvölgy és az Egri csillagok jutnak először eszükbe. Mi mást is lehetne ezeken kívül felfedezni még ebben a városban, kérdezhetné magától a magyar utazó? A válasz nagyon egyszerű: „gyere és láss”! Egert fel kell fedezni, bejárni aprólékosan, hogy átélhessük és megismerhetjük történelmét és a hozzá fűződő legendákat, történeteket.
Egernek van egy érdekessége: szinte a belvárosban minden utca egybe nyílik, ahol egy-egy templomba ütközhetünk, érthető is már az ismert nóta:”Eger városa papok városa”.
A sétálóutcán már találkozhatunk a látványosságokkal, de fő impressziója, kétségkívül az Egri- Székesegyház: a Bazilika. Itt is kezdtük utunkat a bazilika külső és belső részének megtekintésével a szobrok, frízek, freskók kielemzésével, mely már ekkor csodálatos, eufórikus érzetet kelt a látogatóban. A Bazilika mellett egy pici tábla jelzi a jobb oldalon a „Város a város alatt” érseki pincerendszer bejáratát. Az Eger és környékbeli hosszan elnyúló földterületekről szedett szőlőt és annak nedűjét a bort tárolták itt a török utáni időszakban. A labirintus-szerű pincerendszerben egy rendkívül tapasztalt, humoros „matuzsálem” idegenvezető kísért minket, kinek szerteágazó tudásáról mi is megbizonyosodhattunk. A vezetés kb. 1 órás volt, melynek a végén ígéretet kaptunk arra, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően itt a pincerendszerben 2 év múlva interaktív kiállítás fog nyílni. A pincerendszer kijárata a sétáló utcára vitt vissza minket, ahol amint visszaérkeztünk a felszínre a barokk belvárosi részben gyönyörködhetünk. Eger belvárosának nagy része barokk stílusban épült ki, a legtöbb ház úgy néz ki a túl díszítettség révén mint kisebb hercegi ,királyi villák, mini paloták. A látvány szinte már kábító hatású volt, hiszen itt minden házat le lehetne fényképezni annyira gyönyörűek, úgyhogy meg is kellett pihennünk egy picit a sétáló utca egyik cukrászdájának teraszán a Dorottya cukrászdában. Egy kávé és egy almás pite mellett értékeltük ki a látottakat és a Bazilika monumentális kinézetét . Rövid ejtőzésünk után az Egri vár felé vettük az irányt ahová a Dobó téren keresztül jutottunk el. A vár bejárata egy hatalmas nyitott várkapu, amely már a középkorbéli Magyarországot jutatta eszünkbe és az ekkor épült város- falakat, amelyeken belül az impozáns várak emelkednek. Rögtön mindenkinek a Visegrádi vár és a Budai vár képe ugrott be hiszen azok is hasonló elrendezésbe épültek mint az előttünk magasodó Egri vár .Magán a váron belül szerteágazóan lehet bejárni az udvar valamint a belső részeket .Időszakos és standard kiállítások működnek a váron belül,ilyen például a Panoptikum, ahol viaszfigurák állnak a korabeli hősök helyén. Életnagyságban találkozhatunk a várvédő Dobó Istvánnal, a félszemű Jumurdzsákkal, a török szultánnal, a szurkot lezúditó egri asszonyokkal. Mégis a legfontosabb viaszfigura itt a Panoptikumban: Gárdonyi Géza, a híres író, aki papírra vetette a török veszedelmet, az Egri Csillagokat. A több száz oldalas olvasmányt minden magyar diáknak olvasnia kell az iskolai évek alatt, még ha el is felejtenék, itt a panoptikumban az egész könyv újra elevenedik meg .A Panoptikum után a többi vár részt is bejártuk természetesen, majd a már várból kielemzett törökkori Minarethez gyalogoltunk el. A Minaret vékony magas torony, amelyből a törökök imára hívták a híveket. A Minaretbe a bátrak fel is lépcsőzhetnek. Szűk-kanyargós lépcsősor a török időkbe repíti a magyar utazót vissza! A Minaret mellett a Kopcsik-Marcipániába térünk be. Tátott szájjal figyeltük a marcipánból készült remekeket. Kopcsik Úr Oscar díjas cukrász, aki marcipánból a tájképektől a mesevilágon keresztül mindent elkészít. Pontos formázása vetekszik az eredeti tárgyakkal. A Marcipán múzeum mellett egy kisebb műhelyet is találunk ahol termelői áron vásárolhatunk marcipánt. Marcipán világ után vissza a valóságba, szabad idő következik melyet mindenki ebédelésre használt ki. Az ebéd mellett természetesen átbeszéltük az addig átélt csodálatos látnivalókat. Ebéd után nem maradt más hátra, mint kisvonattal (Eger belvárosán átkelve!) kidöcögni ,a Szépasszonyvölgybe. A Szépasszonyvölgybe cigányzene kíséretébe kortyolgathatjuk borainkat, melyeket a völgyben fekvő tufába vájt borospincék kínálnak. FONTOS! A borocska, zsíros kenyér nélkül nem az igazi : kiabáltak a vincellérek. Így mindenkinek egyik kezében egy jó nagy karéj lilahagymás zsíros kenyér, másik kezében pedig egy boros pohár kapott helyet, amit a pincéket járva mindig más és más fajta borral töltöttünk után.
A borkortyok megtették hatásukat, ahogy besötétedett, éneklő jó hangulatú társasággal utazhattunk hazafelé.